Vérszívónak
*A szellő épphogy csak fújdogált. Alig lehetett észre venni. csak abból, hogy kabátjának szélét fellibbentette. Egy kőre ült, mert máshova nem igen tudott. Reménykedett, hogy hátha összeakad egy vámpírral és ölhet. De nem...eddig semmi és ettől kissé rossz kedve lett.
Halk neszezést hallott. Tudta, hogy csakis vámpír lehet. Más nem járkál ilyen halkan. Persze kivéve a vadászokat. Mert az ő léptük is lehet ehhez hasonló.
Aztán a semmiből egy vérszívó termett előtte. Összerezzent, de nem tudta mitől, hisz a lány egyáltalán nem volt félelmetes. Csak mint a többi. Tökéletes arc, ami porcelán fehér.
A hangja nagyon vékony, csengő és dallamos. *
-Nem ijedtem meg...csupán meglepődtem, hogy nem félsz tőlem.
*Mondta harciasan és már talpon is volt, nehogy meglepetés érje. Kiszámíthatatlanok ezek a lények.*
-Mit akarsz?
*Keze az övére csúszott, ahol a karót tartotta és már kezében is szorongatta, de nem támadott, mert...hát valószínűleg úgyis mellé nyúlna, így inkább a megfelelő pillanatra várt.*
-Minek jöttél ide hozzám? Itt csak megdöglesz...
*Nem finomkodott...Sosem tette, ezért most sem kivételezett.*
Hétf. Szept. 20, 2010 6:41 pm